A mesterséges intelligencia viszonylag új keletű technológiai vívmány, de az emberhez hasonló intelligenciára képes, nem emberi lény gondolata egészen az ókorig nyúlik vissza. Az azóta eltelt évszázadok során a mesterséges intelligencia idővonala exponenciálisan sűrűsödött, a technológiai fejlődés üteme pedig az elmúlt évtizedekben rohamosan felgyorsult. Egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia terén szinte naponta érkeznek új eredmények, érdekes visszatekinteni azokra az eseményekre, amelyek idáig vezettek bennünket.
Egy Yan Shi nevű kínai mesterember egy mechanikus embert ajándékoz Mu királynak. A legenda szerint a figura tudott járni, énekelni és még flörtölni is.
Hésziodosz görög költő egy Talosz nevű bronzrobotról ír, amelyet Kréta szigetének védelmére hoztak létre.
Alexandriai Hero írja Az automatakészítésről, amelyben leírja egy robotszínház feltalálását, egy mechanikus figurákat tartalmazó mobil eszközt, amely képes volt eljátszani egy színdarabot.
Porphyry, egy görög filozófus megrajzolja az első ismert szemantikai hálózat ábráját, amely a különböző fogalmak összekapcsolódását szemlélteti.
Muhammad ibn Musa al-Khwarizmi, egy bagdadi matematikus tankönyveket ír, amelyeket később latinra fordítanak. Az „al-Khwarizmi” névből származik a mai „algoritmus” szó.
Gerolamo Cardano, olasz értelmiségi és gyakori szerencsejátékos megírja az első könyvet a valószínűségelméletről, a Liber de Ludo Aleae címűt. Ez a mű azonban csak 1663-ban jelenik meg.
A francia filozófus és matematikus Blaise Pascal feltalálja az első mechanikus számológépet.
Gottfried Wilhelm Leibniz német matematikus levezeti a láncszabályt, egy olyan matematikai képletet, amely a mesterséges intelligencia neurális hálózatainak képzése alapjául szolgál.
Leibniz javasolja az emberi gondolkodás ábécéjét, azt a koncepciót, hogy minden tudás számokkal hozzárendelhető elemekre bontható, amelyek aztán matematikailag manipulálhatók bármilyen probléma megoldásához.
Daniel Bernoulli svájci matematikus közzéteszi a Specimen Theoriae Novae de Mensura Sortis című művét, amely bevezette a hasznosság fogalmát, mint a döntéshozatal egyik tényezőjét. Ez beépül a modern mesterséges intelligenciába, mint annak mérőszáma, hogy egy megoldás vagy válasz mennyire kielégítő a kitűzött célhoz képest.
Joseph Marie Jacquard francia szövő feltalál egy olyan szövőszéket, amelyet lyukkártyák segítségével lehet programozni, így automatizálva a különböző minták és textúrák létrehozását a szövetben.
Mary Shelley kiadja a Frankenstein című regényt, amely az érző lény létrehozásának etikai kérdéseit vizsgálja.
Ada Lovelace angol matematikus és író lefordít egy tanulmányt az analitikus motorról, a Charles Babbage által feltalált számológépről. Hosszú jegyzeteket fűz a tanulmányhoz, köztük egy függeléket, amely tartalmazza az első számítógépes programot.
George Boole angol matematikus feltalálja az algebra egy olyan típusát, amely két változóra épül: igaz vagy hamis, amit 1 vagy 0 jelez. A Boole-algebra központi szerepet játszik a modern számítógépek működésében.
Samuel Butler regényíró ír egy cikket „Darwin a gépek között” címmel, amelyben azt az elképzelést mutatja be, hogy a gépek az élőlényekhez hasonlóan fejlődhetnek, és egy nap talán tudatosságot fejleszthetnek ki, és felváltják az embert.
Leonardo Torres Quevedo spanyol mérnök feltalálja az El Ajedrecistát, egy autonóm gépet, amely képes sakkozni.
Konrad Zuse német mérnök szabadalmaztatja az első modern programozható számítógépet.
Az angol matematikus Alan Turing közzétesz egy bizonyítást, amelyben bemutatja egy olyan számítógép gondolatát, amely bármilyen típusú számítást el tud végezni, amire az ember képes.
Warren McCulloch és Walter Pitts idegtudósok közzéteszik az első matematikai alapú leírást arról, hogyan működnek az idegsejtek az agyban, ami a számítógépes neurális hálózatok koncepciójának alapját képezi.
Donald Hebb kanadai pszichológus könyvet ad ki, amelyben felveti azt az elképzelést, hogy az agyban az egyszerre tüzelő neuronok erősebb kapcsolatokat alakítanak ki egymással. Ez képezi az alapját a Hebb-tanulásnak, egy olyan módszernek, amellyel egy mesterséges neurális hálózatban az értékek súlyait módosítják a tanulási folyamat során.
Turing publikálja a Turing-tesztet bemutató tanulmányát, amely egy olyan teszt, amely azt vizsgálja, hogy egy számítógép képes-e becsapni egy embert, hogy azt higgye, a gép ember.
John McCarthy informatikus a Dartmouth College-ban egy konferencia szervezésében való közreműködése során megalkotja a „mesterséges intelligencia” kifejezést.
Allen Newell, J.C. Shaw és Herbert Simon megalkotja az Általános Problémamegoldót. Ezt a számítógépes programot úgy tervezték, hogy utánozza az emberi problémamegoldó képességet, és az egyik első mesterséges intelligenciának tekintik.
Leonard Uhr és Charles Vossler publikál egy tanulmányt, amelyben leírnak egy olyan programot, amely képes felismerni a mintákat, valamint új szabályokat alkotni és értékelni ezekhez. Ez volt az egyik első példa arra, hogy a gépi tanulás lehetővé teszi, hogy egy program saját maga fejlessze és javítsa problémamegoldó módszereit.
Danny Bobrow doktori disszertációja egy olyan programot ír le, amely képes természetes nyelven írt algebrai szófeladatokat megoldani.
Joseph Weizenbaum megépíti ELIZA, az első chatbotot.
A 2001: Egy űrodüsszeia című könyv és film a HAL 9000 karaktere révén elterjeszti az érző robot gondolatát a populáris kultúrában.
Hans Moravec megépíti az első autonóm járművet, egy számítógép-vezérelt kocsit, amely képes navigálni egy akadályokkal teli szobában.
Az Amerikai Mesterséges Intelligencia Szövetség megtartja első konferenciáját.
Harold Cohen az AAAI országos konferenciáján bemutatja a rajzok készítésére képes AARON programot.
Ernst Dickmanns és csapata megépíti a VaMoRs-t, az első közúti közlekedésre alkalmas önvezető járművet, és üres német utakon teszteli, ahol eléri az autópálya sebességét.
Az amerikai hadsereg a DART nevű mesterséges intelligencia tervezőprogramot használja a logisztika irányításának segítésére az Öbölháború alatt.
Egy félautonóm autó a keleti parttól a nyugati partig közlekedik a „No Hands Across America” nevű kísérletben. Egy emberi utas irányítja a gázt és a féket, de a kormányzás nagy részét a számítógép végzi.
Deep Blue, az IBM által készített sakkozó számítógép legyőzi a világbajnok Garri Kaszparovot.
Tim Berners-Lee, a World Wide Web feltalálója közzéteszi a szemantikus web létrehozásának tervét, amely lehetővé tenné, hogy az adatokat könnyebben megértsék és lekérdezzék a számítógépek.
A Furby, egy népszerű robotjáték lesz az első olyan tömegesen forgalmazott termék, amely mesterséges intelligenciát tartalmaz.
Az iRobot bemutatja a Roomba-t, az első autonóm porszívót.
A NASA két autonóm rovert, az Opportunity-t és a Spiritet szállítja a Marsra.
Az IBM Watson legyőzi a Jeopardy! bajnokokat, Ken Jenningset és Brad Ruttert.
Az Apple beépíti iPhone-jaiba a Siri-t, az első természetes nyelvű digitális asszisztens alkalmazást.
A Google Brain mesterséges intelligenciája megtanulja felismerni a macskákat a YouTube-videókban.
Stephen Hawking fizikus és több tucatnyi mesterséges intelligencia-szakértő aláír egy levelet, amelyben a mesterséges intelligencia fejlesztésével és használatával kapcsolatos etikai és biztonsági aggályok kutatására szólítanak fel. Több ezer AI-kutató, Hawkinggal és az Apple társalapítójával, Steve Wozniakkal együtt aláír egy második levelet, amelyben az autonóm fegyverek kutatásának és használatának betiltását kérik.
Egy Ashish Vaswani által vezetett kutatócsoport „Attention Is All You Need All You Need” című tanulmányában leírja a transzformátorokat, egy olyan típusú mélytanulási architektúrát, amely a korábbi neurális architektúrákhoz képest kevesebb betanítási időt igényel. Ezt a technológiát a Google BERT-ben, valamint a generatív, előre betanított transzformátorok, vagy GPT-k fejlesztésében használnák.
Az OpenAI bemutatja az első GPT-t.
Az OpenAI kiadja a ChatGPT, egy GPT-3.5 alapú generatív AI eszközt, amely képes természetes nyelvű kérdésekre és prompts válaszolni, és emberi hangzású szöveget generálni. A ChatGPT gyorsan minden idők leggyorsabban növekvő fogyasztói alkalmazásává válik.
A Microsoft a ChatGPT képességeit hozzáadja keresőmotorjához, a Binghez.
Az OpenAI kiadja a GPT-4-et, amely beépül a ChatGPT-be.
A Google kiadja a Google Bardot, saját generatív AI eszközét. Ezt a technológiát gyorsan integrálják a vállalat keresőmotorjába, hogy létrehozzák a Google Search Generative Experience.