A “mesterséges intelligencia” talán úgy hangzik, mintha egy filmből származna, de valójában körülöttünk van, és napról napra elterjedtebbé válik. Ha hallottad már, hogy valaki megkérdezte Siritől, mennyi az idő, vagy ha befejezted a Netflixen a nézést, és a program javasolt neked valamit, amit legközelebb megnézhetsz, akkor már láttad a mesterséges intelligencia munkáját.
A mesterséges intelligencia, vagy röviden AI, alapvetően az, aminek hangzik: Olyan intelligencia, amely ember alkotta, valami, ami képes úgy gondolkodni, mint az emberek, anélkül, hogy olyan élőlény lenne, mint mi. A mesterséges intelligenciát számítógépek segítségével hozzák létre. Ha láttál már olyan filmet, tévéműsort vagy videojátékot, amelyben robotszereplő szerepel, akkor láttál már példát a nagyon fejlett mesterséges intelligenciára: ez az a technológia, amely lehetővé teszi, hogy ezek a robotok úgy viselkedjenek, mint az emberek. A való életben a mesterséges intelligencia még nem ilyen fejlett, de sokféle módon segíthet nekünk az információk megtalálásában, összehasonlításában és felfedezésében. Először azonban rengeteg információt kell megtanítanunk neki, és ezt egy gépi tanulásnak nevezett folyamat segítségével tesszük.
A gépi tanulás az a folyamat, amelynek során egy számítógépet (gépet) megtanítunk arra, hogy megtanuljon valamit csinálni. A folyamat általában úgy kezdődik, hogy sok információt, azaz adatot adunk a számítógépnek. Ezek az adatok lehetnek címkézettek: Például adhat a számítógépnek sok macskákról és kutyákról készült képet, amelyek mindegyike „macska” vagy „kutya” feliratú. Ezután elkezdhetsz olyan képeket adni a számítógépnek, amelyek nincsenek felcímkézve, és megnézheted, mit tanult meg: Miután több száz macskás és kutyás képet nézett meg, meg tudja-e állapítani, hogy egy új kép macska vagy kutya? Lehet, hogy nem tudja rögtön, de ha téved, a számítógép tanulhat belőle, és okosabbá válhat. A gépi tanulás célja, hogy a számítógépet megtanítsuk arra, hogy különböző ötletek összekapcsolásával oldjon meg problémákat. Ez nagyban hasonlít az emberi agy működésére is. Amikor valami újat tanulsz, vagy megpróbálsz rájönni valamire, gyakran megpróbálod összekapcsolni valamivel, amit már ismersz. Ha például egy könyvet olvasol, és egy nagy szóra bukkansz, amelyet nem értesz, megpróbálhatod kitalálni, hogy a körülötte lévő szavakat megnézve és azon gondolkodva, hogy általában milyen szavakkal töltenéd ki a köztük lévő üres helyet.
A mesterséges intelligencia egy egész tudományterület, míg a gépi tanulás csak egy része annak, hogy az emberek hogyan készítenek dolgokat a mesterséges intelligencia segítségével. Másképp fogalmazva, a mesterséges intelligencia olyan, mint egy tantárgy az iskolában (mint a „matematika”), míg a gépi tanulás egy téma ebben a tantárgyban (mint a „szorzás”).
Naponta találunk ki új módszereket a mesterséges intelligencia használatára! Az olyan virtuális asszisztensek, mint a Siri és az Alexa a mesterséges intelligenciára támaszkodnak. A videojátékok is használnak AI-t: Ez mondja meg a nem játszható karaktereknek a játékban, hogy mit tegyenek. A tudósok a mesterséges intelligenciát használhatják az időjárás előrejelzésére vagy az űrről készült rengeteg kép elemzésére, és egy új bolygó megtalálására. Vannak olyan mesterséges intelligencia-eszközök is, amelyeket az átlagemberek szórakozásra vagy tanulásra használhatnak. Vannak olyan mesterséges intelligencia eszközök, amelyeket chatbotoknak hívnak, és amelyekkel úgy gépelhetünk oda-vissza, mintha egy valódi emberrel beszélgetnénk. Az emberek a chatbotokat mindenféle kérdés megválaszolására használják, a „Hol van az a Pikachu játék, amit rendeltem?” vagy a „Hogyan készül a mályvacukor?” kérdésig.
Néhány robot a filmekben és tévéműsorokban gonosz, ezért aggódhatsz, hogy a mesterséges intelligencia is gonosz. Az igazság az, hogy nem kell aggódnod amiatt, hogy az intelligens robotok átveszik a világuralmat, de ez nem jelenti azt, hogy mindig úgy kellene bíznod a mesterséges intelligenciában, mintha egy szülőben vagy barátban bíznál. Az AI ugyanúgy hibázhat, mint egy ember, tehát nem mindig van igaza mindenben. Lehetnek igazságtalan elfogultságai is: Ha az adatok, amelyekkel a mesterséges intelligenciát betanították, igazságtalan állításokat tartalmaznak bizonyos embercsoportokról, akkor a mesterséges intelligencia is így fog gondolkodni. Az emberek szándékosan is használhatják a mesterséges intelligenciát, hogy olyan dolgokat hozzanak létre, amelyek valóságosnak tűnnek, de nem azok. Ez lehet szórakoztató, például ha egy lila egyszarvúról olyan képet készítenek, amely úgy néz ki, mint egy olyan fotó, amelyet valaki a valóságban készített, de lehet veszélyes is, például ha az elnökről olyan videót készítenek, amelyen olyasmit mond, amit soha nem mondott. Azt is tudnod kell, hogy a mesterséges intelligencia nem mindig tud titkot tartani. Ahogyan nem szabad személyes információkat megosztani az interneten, úgy nem szabad megosztani azokat egy mesterséges intelligencia eszközzel sem. A mesterséges intelligencia használata olyan, mint bármely más nagy teljesítményű eszköz, például egy számítógép, egy fúrógép vagy egy autó használata. Nagyon sok nagyon klassz és hasznos dolgot tehetünk az AI segítségével, de mindig emlékeznünk kell arra, hogy óvatosan bánjunk azzal, hogyan használjuk, és mennyire bízunk abban, amit mond.